Ruszin-Szendi Romulusz: Vádak, Mítoszok és a Kormányzati Valóság - 2026.07.03
.png)
Ruszin-Szendi Romulusz: Vádak, Mítoszok és a Kormányzati Valóság - 2026.07.03
.png)
A Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy elleni jogi és kommunikációs hadjárat a 2026-os választási kampány egyik legmeghatározóbb eleme volt. Az alábbiakban a mítosz–PR–valóság háromszögében, valamint a kormányváltást követő rehabilitációs folyamatok tükrében elemezzük a miniszter elleni eljárásokat és státuszának rendezését.
Készítette : Borsi Miklós
https://borsielmelkedes.blogspot.com/2026/07/ruszin-szendi-romulusz-vadak-mitoszok.html
1. A „Hajdúsámsoni Fegyveres” ügy
A Mítosz: Ruszin-Szendi lőfegyverrel az oldalán ment be egy lakossági fórumra, hogy megfélemlítse a résztvevőket.
A PR-háború: A kormánypárti média „puccsistaként” láttatta, míg a Tisza Párt szerint a politikusnak jogos önvédelmi fegyvere volt a fenyegetések miatt, de azt a fórumon nem viselte.
A Valóság: A Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság 2026. január 8-án hivatalosan megszüntette az eljárást. A térfigyelő kamerák és tanúk igazolták, hogy a ruha alatti „szögletes dudor” nem fegyver volt. A lefoglalt eszközt a hatóság visszaadta.
2. A „Kötcsei Garázdaság”
A Mítosz: A tábornok fizikailag bántalmazott egy újságírót, súlyosan korlátozva a sajtószabadságot.
A PR-háború: Kormányzati oldalon „agresszív, dühöngő katonaként” jellemezték, a Tisza Párt szerint egy provokáló riporter (Mandiner) mosolygós, határozott arrébb terelése történt.
A Valóság: A BRFK vádemelési javaslattal továbbította az ügyet, de az ügyészség végül elutasította a vádemelést. A cselekmény nem volt kihívóan közösségellenes, és nem okozott riadalmat, így az eljárás bűncselekmény hiányában lezárult.
3. A „Dunakeszi Villa-ügy”
A Mítosz: Ruszin-Szendi közel egymilliárd forintos „titkos luxusvillát” épített hivatali vesztegetésből származó pénzből.
A PR-háború: „Pezsgőfürdős tábornok” a kormánymédiában, szemben a „törvényes magánforrásból épülő családi ház” tényével.
A Valóság: A KEHI és a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a vizsgálatok során semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni. Az eljárás gyanúsításig sem jutott el, és a kampány végére hivatalosan elhalt.
4. A „Zsírleszívás és Helikopterezés”
A Mítosz: Honvédségi helikopterrel járt haza magáncélból, és fiktív TAJ-számmal végeztetett esztétikai műtétet a Honvédkórházban közpénzen.
A PR-háború: „Adófizetők pénzén szépülő kiváltságos” vs. „Sérvműtét utáni rehabilitáció és hivatalos csapatszemle”.
A Valóság: A Honvédkórház belső vizsgálata és a légügyi naplók tételesen cáfolták a visszaélést. A hatóságok a választások előtt csendben lezárták a dossziékat.
5. A Pócs János-per (Rágalmazás)
A történet: Pócs János (Fidesz) egy disznóvágásos videóban gyalázta a tábornokot („beletenyerelt a zsírosbödönbe”).
A Valóság: Ruszin-Szendi polgári pert indított és első fokon megnyerte. A bíróság 5,5 millió forintos sérelemdíj megfizetésére és nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a képviselőt.
Frissítés (2026. május): Pócs János eleget tett az ítéletnek, és közzétette a sajtó által ironikusan „irodalmi remekműként” kezelt helyreigazítást, melyben elismerte, hogy alaptalanul hasonlította a tábornokot „elhízott állatokhoz és állati zsiradékhoz”.
II. Adminisztratív kiszorítás és a jelenlegi rehabilitáció
A politikai szerepvállalást követően a korábbi kormányzat szisztematikusan megpróbálta Ruszin-Szendit egzisztenciálisan és erkölcsileg ellehetetleníteni. Ezeket a lépéseket az új kormány mára megfordította:
| Esemény / Intézkedés | Korábbi státusz (2025) | Jelenlegi státusz / Rehabilitáció (2026 nyara) |
| NKE-oktatói állás | 2025 februárjában politikai utasításra azonnali hatállyal elbocsátották docensi pozíciójából. | A munkaügyi és politikai jóvátétel folyamatban van; az egyetemi szintű rehabilitáció elindult. |
| Tartalékosi jogviszony | 2025 decemberében a HM indoklás nélkül megszüntette, megpróbálva megtiltani az egyenruha és a rang használatát. | Rendezve: Sándor Zsolt vezérkari főnök a kormányváltás után azonnal visszavette a jogviszonyba, semmissé téve a tiltást. |
| Rendfokozat | A minisztérium adminisztratív úton vitatta az altábornagyi címét. | Jogi tény, hogy rangtól csak Katonai Bíróság foszthat meg. Ruszin-Szendi mint honvédelmi miniszter hivatalosan is altábornagyként szerepel. |
| A „NATO-kibeszélés” vádja | Zárt bizottsági üléseken hazaárulással és kettős kommunikációval vádolták meg („Szlava Ukrajini” vád). | Eljárás sosem indult. Honvédelmi miniszterként Ruszin-Szendi már betekintéssel bír a KNBSZ irataiba, és kezdeményezte a politikai vádak alapjául szolgáló akták titkosításának feloldását. |
III. A feljelentők hatékonysági mérlege
A Ruszin-Szendi elleni eljárások mögött álló két főszereplő, Budai Gyula és Tényi István tevékenysége a jogi statisztikák alapján tisztán politikai PR-funkciót látott el.
Budai Gyula: Történelmi mérlege (még a 2010–2012-es elszámoltatási időszakból) kimutatja, hogy 1442 vizsgálatból mindössze 61 feljelentést tett, és a kiemelt ügyek egyikében sem született elmarasztaló ítélet. A 2026-os kampányban a Tisza Párt politikusai ellen tett tucatnyi feljelentését a hatóságok és a bíróságok szinte kivétel nélkül elutasították.
Tényi István: A sajtóhírek alapján „sorozatgyártásban” szállított feljelentései (évente több száz darab) a statisztikai hiba határán mozognak: az ügyek kevesebb mint 2%-a jut el egyáltalán a vádemelésig. A cél a szalagcímek biztosítása volt („Eljárás indult Ruszin-Szendi ellen”), a nyomozások bűncselekmény hiányában történő megszüntetése azonban már nem érte el a kormánypárti média ingerküszöbét.
Konklúzió
A Ruszin-Szendi Romulusz elleni lejárató hadjárat jogilag teljesen összeomlott: a választásokig az összes ellene indított szabálysértési és büntetőjogi eljárást megszüntették.
A 2026. tavaszi választási győzelmet követően a politikai helyzet gyökeresen megváltozott. Ruszin-Szendi Romulusz 2026. május 13-a óta Magyarország honvédelmi minisztere. Tárcavezetőként nemcsak politikai és erkölcsi elégtételt kapott, hanem megkezdte a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség működésének és gazdálkodásának teljes körű átvilágítását, végleg lezárva a kampányidőszak boszorkányüldözéseit.
A kampányidőszakban és az azt követő kormányváltási folyamat során Ruszin-Szendi Romulusz nemcsak védekezett a politikai támadásokkal szemben, hanem aktívan kezdeményezett jogi eljárásokat is a becsületét, jó hírnevét és korábbi katonai/alkalmazotti státuszát ért sérelmek miatt.
Az általa indított jogi eljárások és perek az alábbi főbb kategóriákba sorolhatók:
1. A Pócs János elleni személyiségi jogi és rágalmazási per
Ez volt a tábornok leglátványosabb és legsikeresebb magánjogi pere.
Az ok: Pócs János fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-videóban egy levágott és megperzselt disznóra írta rá Ruszin-Szendi nevét, amellyel a tábornok állítólagos (később cáfolt) Honvédkórházas esztétikai műtétén gúnyolódott.
A per tárgya: Jó hírnév, becsület és az emberi méltóság megsértése miatti személyiségi jogi per.
Eredmény: A bíróság első fokon (2026 januárjában),
majd jogerősen is Ruszin-Szendinek adott igazat. A bíróság kimondta, hogy az állatokhoz és zsiradékhoz való hasonlítgatás sértette az emberi méltóságot. A bíróság 5,5 millió forintos sérelemdíj megfizetésére és nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a kormánypárti politikust. Következmény: Ruszin-Szendi a megítélt sérelemdíjat jótékonysági célra, kárpátaljai magyar gyermekek javára ajánlotta fel.
Pócs János 2026 májusában közzétette a hivatalos bocsánatkérést.
2. Munkajogi per a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ellen
Az ok: 2025 februárjában, percekkel azután, hogy Magyar Péter bejelentette Ruszin-Szendi csatlakozását a Tisza Párthoz, az NKE azonnali hatállyal, „szereptévesztésre” és politikai összeférhetetlenségre hivatkozva kirúgta őt a docensi állásából.
A per tárgya: Politikai alapú, jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatti munkaügyi per.
Eredmény / Helyzet: Ruszin-Szendi már a kampány alatt jelezte a kereset benyújtását. A kormányváltást követően (mivel az NKE állami fenntartású intézmény) az egyetem új vezetése kezdeményezte a peren kívüli megegyezést. Ennek keretében elismerték a felmondás jogellenességét, az elmaradt bérek kifizetését és az oktatói rehabilitációt.
3. Büntetőfeljelentések ismeretlen tettesek ellen (Rágalmazás és lejárató oldalak)
A kampány során több olyan névtelen vagy álhírportál bukkant fel, amelyek nemzetbiztonsági kockázattal vagy köztörvényes bűncselekményekkel vádolták meg a Tisza Párt politikusait.
Példa: Olyan koordinált online cikkek jelentek meg, amelyek hamisan állították, hogy a tábornok segítségével ukrán katonatisztek toboroznak zsoldosokat Magyarországon.
Lépés: Ruszin-Szendi és jogi képviselői ezekben az esetekben rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt tettek büntetőfeljelentéseket a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) az elkövetők és a domain-tulajdonosok azonosítására.
Mivel miniszteri kinevezése óta a hatóságok kiemelten kezelik a dezinformációs kampányokat, a nyomozások jelenleg is zajlanak a háttérben álló szerverek IP-logjainak felderítésére.
4. Közérdekű adatperek (Fordított helyzet)
Fontos megjegyezni, hogy volt olyan per is, ahol nem ő, hanem vele kapcsolatos adatokért indítottak pert az oknyomozó portálok (például az Átlátszó) a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt. ellen.
Bár ezt a pert az újságírók első- és másodfokon megnyerték, a Kúria 2026 áprilisában eljárási okokból megsemmisítette az ítéletet és új eljárást rendelt el.
Ruszin-Szendi Romulusz legmagasabb katonai rendfokozata az altábornagy
A rendfokozat viselése körüli ügy három szakaszra osztható:
1. A Honvédelmi Minisztérium tiltása (2025. december)
Miután Ruszin-Szendit 2023-ban felmentették a vezérkari főnöki posztról és a hivatásos állományból,
A minisztérium akkori álláspontja szerint a katonai jogviszony teljes megszűnésével Ruszin-Szendi elveszítette a jogát arra, hogy:
hivatalos eseményeken az egyenruháját viselje,
illetve a neve mellett használja az altábornagyi rendfokozatot.
2. A jogi valóság és a politikai válasz
Katonai szakjogászok már a tiltáskor rámutattak, hogy a rendfokozat egy szerzett cím. A rendfokozattól való megfosztásra vagy a lefokozásra kizárólag Katonai Bíróság jogosult (például súlyos méltatlansági vagy büntetőügy döntéseként). Mivel ellene ilyen bírósági ítélet nem született, jogilag a HM adminisztratív tiltása ellenére is altábornagy maradt.
Ezt kihasználva Ruszin-Szendi és a Tisza Párt a kampány során, majd a miniszteri bemutatón is következetesen használta az altábornagyi titulust, a tiltást pedig politikai bosszúként kommunikálta.
3. A teljes körű rehabilitáció (2026. nyár)
A 2026 tavaszi kormányváltást követően, amely során Ruszin-Szendi Romulusz lett az új honvédelmi miniszter,
A tartalékos státusz visszaállítása: 2026 júniusában a Magyar Honvédség új vezetése (Sándor Zsolt vezérkari főnök) hivatalosan is visszavette Ruszin-Szendit az önkéntes tartalékos katonai állományba
. Ehhez a miniszter még az előírt ejtőernyős és egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon is megjelent. Hivatalos jogalap: A tartalékosi jogviszony helyreállításával
immár a HM saját belső szabályzata szerint is teljes körűen, vitathatatlanul jogosulttá vált az altábornagyi egyenruha és rendfokozat viselésére ünnepélyes, protokolláris és hivatalos eseményeken.
Összegezve: Ruszin-Szendi Romulusz hivatalosan és jogszerűen is altábornagyként gyakorolja miniszteri hivatását,
A „Szlava Ukrajini” (Dicsőség Ukrajnának) vád a 2026-os választásokat megelőző évben, 2025 tavaszán és nyarán bontakozott ki, és ez volt a legfajsúlyosabb, kifejezetten nemzetbiztonsági és politikai jellegű támadás Ruszin-Szendi Romulusz ellen.
A kormányzat ezzel a váddal próbálta morálisan és jogilag is hitelteleníteni a Tisza Párthoz csatlakozó tábornokot, és utólagosan igazolni a 2023-as váratlan felmentését.
1. A vád és a politikai kontextus (2025. május – június)
A Honvédelmi Minisztérium és a kormányzati kommunikáció azt állította, hogy Ruszin-Szendi még honvéd vezérkari főnökként a NATO hivatalos katonai bizottsági ülésein nyíltan Ukrajna-párti álláspontot képviselt.
A konkrét állítás: Barthel-Rúzsa Zsolt (a katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár) és Gulyás Gergely miniszter kijelentették, hogy Ruszin-Szendi a NATO-vezetők előtt elhangzott beszédeit rendszeresen a „Szlava Ukrajini” felkiáltással zárta.
A narratíva: A kormány azzal vádolta meg a tábornokot, hogy „kibeszélt” a hivatalos kormányzati (akkoriban „békepártinak” nevezett) mandátum mögül, szándékosan félrevezette a kabinetet a hivatalos jelentéseiben, és ezzel „kockára tette a magyar emberek biztonságát”. Kósa Lajos, a Honvédelmi Bizottság elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy az ilyen katonai különutas magatartás „akár puccskísérlethez” is vezethetett volna.
2. A rendkívüli zárt ülés (2025. június 5.)
Az ügy csúcspontjaként az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága egy rendkívüli, zárt ülést hívott össze.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az ülésen olyan minősített (titkosított) hangfelvételeket és NATO-jegyzőkönyveket mutattak be a képviselőknek, amelyek „minden kétséget kizáróan” bizonyították a hang elhangzását és a kormányzati parancs megszegését.
Ruszin-Szendit a zárt ülésre nem hívták meg, így ott személyesen nem védekezhetett.
3. Ruszin-Szendi és a Tisza Párt védekezése
A tábornok és Magyar Péter azonnal és határozottan reagáltak a vádakra, azokat „Rogán Antal mesekönyvének” és politikai színjátéknak nevezve.
Mandátumkövetés: Ruszin-Szendi leszögezte, hogy minden egyes külföldi és NATO-tárgyaláson szigorúan a kormánytól kapott hivatalos felhatalmazás és írásos mandátum szerint járt el.
A híres fenyegetés: Ruszin-Szendi egy nyilatkozatában kijelentette: ha a titkosítás miatt nem lenne kötve a keze, és elmondhatná a teljes igazságot arról, hogy valójában „ki, hova és milyen utasításokkal” küldte őt tárgyalni, akkor a kormányzati oldalon „bálványok dőlnének le”. Kijelentette azt is, hogy ha a koholt vádak miatt börtönbe kell mennie a Tisza Párt győzelméért, azt is vállalja.
4. Miért „halt el” az ügy, és mi a helyzet most, 2026 nyarán?
Bár a korábbi kormányzat hazaárulással és parancsmegtagadással vádolta meg a tábornokot, valódi büntetőeljárást vagy vádemelést sosem mertek indítani ellene. A titkosítottnak mondott felvételek érdemi része soha nem került a nyilvánosság elé, és a választások közeledtével a téma teljesen kikopott a közbeszédből.
A 2026. májusi kormányváltás után az ügy teljesen új megvilágításba került:
A titkosság feloldása: Ruszin-Szendi Romulusz immár honvédelmi miniszterként teljes körű betekintéssel bír a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) és a minisztérium archívumába.
Rehabilitáció: Miniszteri minőségében kezdeményezte az érintett NATO-jegyzőkönyvek és a 2025-ös bizottsági anyagok titkosításának feloldását, hogy a nyilvánosság számára is egyértelművé váljon: a vádak csupán a lejáratását szolgáló politikai kreációk voltak.
A hazaárulás vádja (Btk. 258. §) volt a legsúlyosabb, legsötétebb tónusú politikai és jogi támadás Ruszin-Szendi Romulusz ellen, amely közvetlenül a 2026-os választások előtti évben, 2025 tavaszán és nyarán érte el a csúcspontját.
Míg a korábbi ügyek (fegyver, garázdaság) inkább a személyes habitusát kikezdő „gumicsontok” voltak, ez a vád kifejezetten az egzisztenciális megsemmisítését és a börtönbe zárását célozta meg.
1. A vád alapja: Az ukrán kémügy (A Holló-szál)
A kormányzati és a fideszes médiaoldal 2025-ben azzal vádolta meg a tábornokot, hogy titkosított katonai és nemzetbiztonsági adatokat szivárogtatott ki idegen államoknak, és összejátszott az ukrán titkosszolgálatokkal.
A konkrét ürügy: A hatóságok letartóztattak egy Holló István nevű, ukrán kémkedéssel gyanúsított férfit. A kormánypárti kommunikáció azonnal összemosta a férfit Ruszin-Szendivel és Magyar Péterrel, arra hivatkozva, hogy a gyanúsított telefonjában megtalálták a tábornok telefonszámát.
A politikai narratíva: A Fidesz azt állította, hogy a volt vezérkari főnök nemzetbiztonsági kockázatot jelent, aki „átállt a túloldalra”, és titkos adatokat adott át. Magyar Péter 2025-ben egy drámai videóban hívta fel a figyelmet arra, hogy a hatalom koholt vádakkal, hazaárulás címén a volt vezérkari főnök azonnali letartóztatására és őrizetbe vételére készül.
2. Ruszin-Szendi és a Tisza Párt ellenoffenzívája
A tábornok felháborodva, katonás határozottsággal utasította vissza a vádakat, és azonnal visszatámadott:
A találkozók tisztázása: Ruszin-Szendi elismerte, hogy kétszer találkozott a Holló nevű férfival, de nyílt, nagyobb társaságban, még 2023-ban. Kijelentette: „Az, hogy ügyesen megtalálták a számomat a telefonjában, az lófsz, esti fény – ahogy a katonák mondják –, nem pedig bizonyíték.”*
A bumeráng-hatás: A Tisza Párt tényfeltárása gyorsan kiderítette, hogy a „kémként” megjelölt Holló István valójában évekig a Fidesz-közeli gazdasági elittel üzletelt, közös cégei voltak NER-es milliárdosokkal, és a Covid alatt hatalmas állami megrendeléseket kapott. Magyar Péter rámutatott, hogy a szálak inkább a kormányoldal felé vezetnek.
Figyelemelterelés: A párt szerint a gigantikus hazaárulási vádra azért volt szüksége a kormánynak, hogy elterelje a figyelmet a gazdasági válságról és a frissen kirobbant gyermekvédelmi/javítóintézeti prostitúciós botrányokról.
3. A vád jogi összeomlása és a jelenlegi helyzet (2026. nyár)
A hazaárulás a magyar jogban az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, ami életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek ellenére a kormányzati retorika mögött soha nem volt valós jogi tartalom:
Soha nem indult eljárás: Bár a politikai térben hónapokig „hazaárulózták”, a nyomozó hatóságok (KNYF) hivatalosan soha nem gyanúsították meg Ruszin-Szendit hazaárulással, és vádemelésig sem jutott az ügy, mivel nem volt semmilyen bizonyíték minősített adatok átadására.
A miniszteri meghallgatás (2026. május): Nemzetbiztonsági bizottsági miniszterjelölti meghallgatásán Ruszin-Szendi Romulusz utoljára, végleg visszautasította a vádakat, jelezve, hogy a lelkiismerete tiszta, és mindig a hazáját szolgálta.
Mivel 2026. május 13-a óta Ruszin-Szendi Romulusz Magyarország honvédelmi minisztere, az ügy végérvényesen lezárult. Miniszterként most ő felügyeli azokat a titkosszolgálati és katonai adatbázisokat, amelyekből korábban a lejáratókampányt szervezték, így a „hazaárulás” vádja a modern magyar politikatörténet egyik legnagyobb és leggyorsabban elpukkant politikai lufijaként vonult be a történelembe.
Az elemzés elkészítéséhez és a tények legfrissebb aktualizálásához felhasznált, a nyilvános sajtóból és a kormányzati tájékoztatókból származó elsődleges források listája a következő:
A kiinduló elemzés: Borsi Miklós elemzése a Borsi-féle Elmélkedések blogon (2026. április 20-i állapot szerint): „Ruszin - Szendi Romulusz - Vádak - Mítosz - PR - Valóság”.
A jogi eljárások megszüntetése és a vizsgálatok lezárása:
444.hu (2026. április 24.): „Ruszin-Szendi Romulusz mindenre kiterjedő vizsgálatot ígér a honvédségnél” – A cikk megerősíti a választások előtt hozott hatósági döntéseket és a politikus ellen indított eljárások teljes körű megszüntetését.
444.hu (2026. január 8.): „Minden eljárást megszüntettek Ruszin-Szendi Romulusz ellen, visszakapja a fegyverét.” (A hajdúsámsoni fegyveres ügy és a Pócs János elleni elsőfokú perperújítási lezárása).
Telex (2025. december 10. és 15.): A szabálysértési eljárások kifutásáról, valamint az önkéntes tartalékosi jogviszony egyoldalú minisztériumi megszüntetéséről szóló tényfeltáró anyagok.
A „Szlava Ukrajini” és a hazaárulási kémvád háttere:
Magyar Hang (2025): „Ruszin-Szendi Romulusz a hazaárulás vádjáról: Kikérem magamnak ezeket a gyanúsításokat” – A tábornok nyilatkozata a Holló István-féle ügyről, a telefonszám-keresésről és a találkozók valós körülményeiről.
HVG (2025. június 5.): „Magyar a Ruszin-Szendi elleni hazaárulás vádról: Ez a Rogán-színház újabb hazug előadása” – A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság rendkívüli zárt ülésének visszhangja és a Tisza Párt politikai ellenoffenzívája a Holló-szál NER-es gazdasági hátteréről.
WMN / Dr. Molnár Tamás szakjogász (2025): „Hazaárulás Magyarországon – Mit jelent ez jogilag?” – A Btk. 258. § (1) bekezdésének elemzése az ügy jogi megalapozatlanságának tükrében.
A kormányváltás utáni aktuális státusz és miniszteri működés:
Telex (2026. május 18.): „Ruszin-Szendi Romulusz erős honvédelmi törvényt ígért 2027 januárjára” – Tudósítás a hivatalba lépett honvédelmi miniszter első hivatalos intézkedéseiről és a katonai életpályamodell reformjáról.
Honvedelem.hu / MTI (2026. június 18.): „Magyarország visszatért arra az útra, amelyről pár éve letért” – Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter brüsszeli tárgyalása a NATO védelmi minisztereinek értekezletén, amely végleg pontot tett a korábbi „kibeszélési” vádakra.
24.hu (2026. június 24.): Exkluzív interjú Ruszin-Szendi Romulusszal a haderőn belüli humánpolitikai és alkalmassági szűrések rendszeréről. vádoldal rögzítése)
.png)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése